Árjásítás, államosítás, szovjetizálás

1950. július 28-án minden kártérítés nélkül állami tulajdonba vették Magyarországon a gyógyszertárakat. Az egy nap alatt végrehajtott államosítást - teljes joggal - napjainkig gyásznapként tartják számon a hazai gyógyszerészek. Kevéssé közismert azonban, hogy a magántulajdon felszámolása korántsem egy nap alatt ment végbe, hanem egy több mint tízéves folyamat végső állomása volt. A zsidótörvényekkel kezdődő és a Rákosi-korszak végéig tartó "hosszú negyvenes években" a patikák tulajdonviszonyaiba többször is radikálisan beavatkoztak az egymást váltó politikai rezsimek. A második világháború idején a jogfosztó intézkedések a zsidók, illetve a visszacsatolt területeken élő, nemzeti szempontból megbízhatatlannak minősített kisebbségek ellen irányultak. Az 1945 után létrehozott népbíróságok és igazolóbizottságok egyszerre voltak a háborús bűnösök számonkérésének, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi konfliktusok megoldásának eszközei. A kiépülő kommunista rezsim számára a cél a vagyonos értelmiségi hivatás teljes politikai ártalmatlanítása volt, amely a gyógyszertárak államosításában és az ezt követő szovjetizálásában öltött testet. A könyv a tulajdonviszonyok erőszakos átalakításának bemutatásán túl arra a kérdésre is igyekszik választ adni, hogy hosszabb történeti időtávot vizsgálva hogyan alakult Magyarországon az állam és a gyógyszerész hivatás viszonya, a politikai és társadalmi változások miként hatottak a szakmára, vagy éppen a gyógyszerészek miként igyekeztek maguk is alakítani, formálni az eseményeket.